* LEGÚJABB *
Szeged
Eggyüttmûködés
Cikkek és vélemények
Kompoziciók

Politikai környezet

 
 
 
   



A  DIADALMASAN ELÖRETÖRÖ KOMOLY VIDÉKI ZENEKULTURA IFJU  HARCOSA

                                                                                                                                                                Tóth Aladár                     
(A szegedi honlap hozzàtüzött fényképekkel)    




1928

 



Fricsay Ferenc 1914-ben született Budapes-ten. A Zeneakadémián Kodálynál tanult zene-szerzést.

 

 



1933


Tanulmányainak befeje-zése után 1934-től 1944-ig Sze-geden a helyi honvédzene-kar, a Filharmonikus Zene-kar és a Városi Színház karmestereként mükö-dött, s 1938-tól állandó operatársulatot szer-vezett.

Stefán K.  "II. Lajos király" indulója  1938 - ai felvétel

 „...katonazenekar vezénylését vállaltam Szegeden, Magyarország második legnagyobb, 160 ezer lakosú városában. Elődöm Budapestre költözött, mert nyugdíjba vonuló apám örökébe lépett, és így betöltetlen volt szegedi posztja.

Egyidejűleg - az 53 pályázó közül - a filharmonia karnagyává is megválasztottak, és ez számomra még fontosabbá vált, mint az előbbi tisztség. nemsokára zászlós, hadnagy, főhadnagy, majd végül százados lettem. Természetes, hogy egyenruhában kellett járnom, és kard csüngött a bal oldalamon. Őszintén szólva ez utóbbit csak nehezen tudtam elviselni...


  
     A  SZEGEDI  FILHARMONIKUS  EGYSULET  ELSÖ  BÉRLETI  HANGVERSENGYE

                                       

...Amikor a szegedi filharmonikusokat átvettem, csak 260 bérletesünk volt. Még ma is büszke vagyok arra, hogy tízévi szegedi működésem alatt számuk kétezerre nőtt. Az évente 12 hangversenyen olyan vendégkarnagyok is felléptek, mint Dobrowen, Mengelberg, és szólistaként Dohnányi, Thibaud, Cortot, Szigeti és hasonlók. Felejthetetlen emlékek fűznek Bartókhoz, akivel együtt léphettem föl néhányszor.”
                                                                                            Fricsay Ferenc



„...az első rendes hangversenyen mutatkozott be mint dirigens a szegedi közönségnek, amely nyomban meg-állapította, hogy rendkívül képzett, az átlagon jóval felüli és nagy reményekre jogo-sító karmestertehetség kezébe került a zenekar művészeti irányítása.”

                                                                  Dunszt Kálmán: Emlékkönyv a Szegedi Filharmonikus Egyesület



  
  

 „A Lehár-napok méltó és szép befejezése volt a filharmonikusok vasárnapi hangversenye. [...] Ezen a hangversenyen mutatko zott be az új karmester is, a fiatal Fricsay Ferenc. Hálás volt a fel-adat és jól sikerült bemutatkozása. Nagyon ambiciózusan, nagyon muzikálisan, minden részletre kiterjedő szeretettel dirigálta a Lehár-műveket. Különösen ügyesen és ízlésesen építette fel a pianók halk sejtelmességéből kipattanó és felviharzó témákat, amik azután éltek és ujjongtak, mindössze a tempóját kellett volna helyenkint több temperamentummal fokozni. Ezek azonban nem hibák és mi sok reményt fűzünk az ifjú karmester jövőjéhez. A közönség melegen köszöntötte Fricsayt.”

                                                                                                     Délmagyarország, 1934. november 27


                                                       
 Lehár  Ferenc "Lyuk, lyuk" indulója  1938 - ai felvétel


"Második szegedi évemben vezényelhettem a városi színház operaelőadásait is. Így ezt a »mesterséget«, szervezetileg is, alkalmam volt alaposan megismerni." 
     
                                                                                                              Fricsay Ferenc



„Szeged zenei életében az idei lezajlott óriási sikerű évad nagy reményekkel tölt el minden-kit, közreműködőt és hallgatót egyaránt. Új célkitűzések, új elképzelések születnek az idei hatalmas siker nyomában, mely arra ösztökél mindenkit, hogy ezt a nagy eredményt továb-bfejlesszük és kifejlesszük azt a zenekultúrát, mely Szegedet a zenében is az ország második városává teszi.”
                                  

Szegedi Új Nemzedék, 1936. ápr. 12

„A város közönsége hálás lehet Fricsay elismerésre méltó működéséért, hiszen hármas mi-nőségben (filharmonikus-karnagy, zeneszerző és kórusvezető) a legeredményesebb mun-kásságot fejti ki.”

                                                                                                 Gábor Arnold, Szegedi Napló, 1936. május 5.


A 30-as évek második felének egyházzenei műhelye a Fogadalmi templom köré szerveződött. Fricsay több kisebb kompozíciója mellett a Glattfelder Gyulának ajánlott nagyobb szabású Szegedi miséjével aratott 1936-ban komoly sikert.

Kivonat a „ hazank hangja“ cimü eredeti felvételbol, elrendezte és vezenyelte Fricsay Ferenc (1939)

 



           A  SZEGEDI  KATOLIKUS  KÖR  1936.  ÉVI  ADVENTI  KULTURDÉLUTÀNJAI


A Szabadtéri Játékok kiemelkedő eseménysorozata közreműködői között szintén fontos szerepet játszott mint karnagy, szerző és szervező. 1936 - 37-ben a János vitézt vezényelte és Madách Tragédiájához írt kísérőzenét.


                     

                                                    
                        Szeged 1935

„Szeged, ünnepi napjainak eseménysorozatában vasárnap este eljutott a második premie-rig. A János vitéz örökszép dallamai szálltak ég felé a Dóm tér csodálatos panorámájában. S ezen az estén Szeged újból megtudhatta, mit jelent az igazi művészetért és szépért való önzetlen lel-kesedés, amelynek megható példáját nyújtotta az összes férőhelyeket megtöltő közönség. [...]

Külön elismeréssel kell megemlékeznünk Fricsay Ferenc teljesítményéről. A lelkes karmesteri munka az előadás legkisebb részletére is kihatott és műgonddal tartotta össze úgy a zene-kart, mint az igazán szépen szereplő kórusokat.”
                                                                                 Délmagyarország, 1937. augusztus 3.



1938. ÉVI  SZABADTÉRI JÁTÉKOK  KÖZREMÜKÖDÖINEK  MEGHÍVÁSAKOR  TAPASZTALT
 
MELLÖZÉS  MIATT  LEMONDOTT  A  

SZEGEDI  FILHARMONIKUS  EGYESÜLET  KARNAGYI  TISZTÉRÖL.



     1938

 

„A szegedi filharmonikusok nem fogadják el Fricsay Ferenc lemondását

(Saját tudósítónktól.) Városszerte élénk fel-tűnést keltett az a hír, hogy Fricsay Ferenc a filharmonikusok karnagya a szabadtéri játékok nyilvánosságra került programjával kapcso-latban karnagyi tisztségéről lemon-dott. Fricsay abban, hogy őt a kiszemelt karnagyok kivál-asztásainál nem vették kombinációba, mellőzést látott, elkeseredett és ezért lemondott. Miután a szegedi filhar-monikus zenekart alapjaiban rendítené meg karnagyának távozása, kérdést intéztünk dr. Pálfy József polgármesterhez, a filharmonikusok elnökéhez, hogy mi történik Fricsay lemondásának ügyében. A polgármester a munkatársunknak a következőket mondta:

- Fricsay Ferenc lemondását nem fogadjuk el, neki továbbra is a filharmonia élén kell maradni.

A polgármesteri nyilatkozat után, ami valószi-nűleg más formában is kifejezésre fog jutni, alig kétséges, hogy Fricsay Ferenc megmásítja szándékát és továbbra is a szegedi filharmonia élén marad.”

                          Szegedi Napló, 1938. január 21.


Zenepélda  Johann Strauss   " Éljen a Magyar"

„Dr. Szent-Györgyi Albert vezette kedden a polgármester elé a filharmonikusok  küldöttségét a le-mondott Fricsay Ferenc karnagy ügyében"

(Saját tudósítónktól.) A közelmúlt napokban feltűnést keltett Szegeden az az elterjedt hír, hogy Fricsay Ferenc a filharmonikusok karnagya tisztségéről lemondott. A lemondás okairól különböző verziók keringtek, a való ok azonban az volt, hogy Fricsay a szabadtéri játékok műsorának összeállításánál mellőzve érezte magát és ezért ajánlotta fel lemondását úgy a filharmonikusoknál, mint a Szeged Városi Énekkar Egyesületnél, amelynek szintén dirigense. A Szegedi Filharmonikusok Egyesületének vezetősége nagy izgalommal tárgyalta Fricsay lemondását és elhatározta, hogy küldöttséggel kéri dr. Pálfy József polgármestert, a filharmonikusok elnökét, hogy valamilyen módon reparálja a vezető karnagyon esett sérelmet.

A küldöttség dr. Szent-Györgyi Albertnek a Nobel-díjas tudósnak vezetésével, aki egyébként a filharmonikusok társelnöke, - kedden délelőtt kereste fel hivatalában dr. Pálfy József polgármestert. Szent-Györgyi professzor volt a küldöttség szónoka, aki arra kérte Pálfy Józsefet, hogy valamilyen formában keressen megoldást Fricsay ügyében, mert a karnagy elhatározása nagy veszélyt jelent Szeged kulturéletére.
                                                                                       Szegedi Napló, 1938. január 26.


                                             


                Szent-Györgyi Albert és Desiré Defauw, a Brüsszeli Királyi Zeneakadémia                                                                 igazgatója társaságában

 

web dobay
A  LAP  KEZDETÉHEZ