Tegyél mást boldoggá és ezáltal légy te is boldog

Röviddel 17 éves születésnapom elôtt kaptam apámtól elsô és egyetlen levelet. Ez az
1960 okt. 19-ei kézzel írt tizennégy oldalas levél életem vezetô fonala lett. Mai napig írásában érzem szeretetét irántunk, gondoskodását és segítôkész kezét. Néhány gondolatai így szóltak:

-Aki tanul, fáradtsággal törekszik és így új felismerést, belátást szerez, az gazdagabb, belsôleg szebb és jobb ember lesz.

-Aki kötelességét elvégezte, elégedettebb lesz és jókedvûen mosolyog. Ekkor ráérünk, hogy érezzük az energiákat, öntudatot, és a másik embert is. Elkezdünk, másokat megérteni, másnak segíteni – más embernek adni…

-És egyszer csak mindenre ráérünk, és más szemszögbôl láthatjuk az embert, az állatokat, a természetet. Minden ott van számunkra, de nekünk is sott kell lenni minden számára.

-Meggyôzôdésbôl, nem pedig azért mert így tanultuk, érezzük Isten jelenlétét, aki vigyáz reánk.

-Csak ha bebizonyosul saját értékünk, akkor kezdôdhet saját boldogságunk. Tegyél mást bol-doggá és ezáltal légy te is boldog!

-Mindegy hogy valaki miniszter, igazgató, háziasszony, orvos vagy karmester. Jó hangulatot és boldogságot szorgalommal, kötelességi érzéssel, szeretettel, elégedettséggel és jószívvel min-denütt lehet terjeszteni.